My name is Bond. Sylvia Bond.
2008.09.30. 11:24
Vicces pletyka ütötte meg fülünket férjemmel szerény kis határmenti városkánkban, a hentesnél sorban állás közepette. Azt tudtuk, hogy mindkettőnket minimum komplett idiótának néznek, hogy ideköltöztünk, mivel innen, Biharkeresztesről a lakosság fejvesztve menekül. Ám amit most hallottunk, az már annyira elképesztő, hogy úgy döntöttünk, nem titkolózunk tovább, leleplezzük az igazságot. Bevalljuk, kedves biharkeresztesiek, igen, mi kérem szépen kémek vagyunk! Az alábbiakban tényfeltárás végett részletezném ideérkezésünk és megbizatásunk körülményeit.
2003. február 9. Zulu: a K.G.B. titkos bázisa, valahol Jászberény és Tápiószele között az erdőben...
Új küldetés:
Helye: Biharkeresztes
Fedőnevük: Rafael Pali és Szilvi
Küldetés célja: felderíteni a biharkeresztesi román-magyar lakosság körében, hány százalékuk iszik 100%-os tehéntejet a "bocis kocsiból", illetve hányan vásárolnak a Lidl-ben tartós, olcsóbb változatot. Kikémlelni, Mariska néni a piacon vajon rendelkezik e a szükséges hatósági engedélyekkel a két kiló sárgarépa eladásához, illetve, hogy a répa alatt nem lapul e egyéb csempész áru. Rendszeres jelentés küldése a "gyülekezetről", beszervezettek listájáról, önéletrajzok továbbítása, kutyáik elhallgattatása.
A terep megközelítése:
2003. július 15. éjfél. Ejtőernyővel. Érkezés a helyi sportpálya gyepére.
És ahogy valójában történt:
2003. július 15. 00.00.-kor szóltam James-nek, hogy ugrás. Puhán értünk talajt. A kutya nekünk szaladt, német juhász lehetett, gázsprével hallgattattuk el. A ruháinkat a közeli bokorba rejtettük, majd James felöltötte a csuháját, én pedig levedlettem a testre feszülő fekete bőrrucimat, csizmámat, és szolíd lelkészfeleség-féle ruhába bújtam. Húszdolláros mosollyal indultunk szállást keresni.
A hír igaz, miszerint minden hétvégén és csütörtökön a baptista gyülekezeti tagok és látogatók átvizsgálása zajlik, hírlik hogy egyen-ketten közülük már nyomtalanul eltűntek. A gyülekezet lelkipásztoraként jól átlátható a tagok élete és dolgai, ráadásul együttműködünk a C.I.A.-vel is, hiszen amerikai barátaink nekik dolgoznak, akikkel a gyülekezetet irányítjuk.
Az, hogy törődünk az emberekkel, ételt osztunk itt-ott, gyerekekkel foglalkozunk és szeretjük egymást, csak jól felvett szerep, jól átláttatok a szitán.
Közzé teszek néhány fotót is, hogy mindenki tisztában lehessen vele, hogy is néztünk ki azelőtt férjemmel, James-szel:
És ilyen jól sikerült az álca:
Na, ugye, mostmár mindenki ért mindent! Na azért!
2003. február 9. Zulu: a K.G.B. titkos bázisa, valahol Jászberény és Tápiószele között az erdőben...
Új küldetés:
Helye: Biharkeresztes
Fedőnevük: Rafael Pali és Szilvi
Küldetés célja: felderíteni a biharkeresztesi román-magyar lakosság körében, hány százalékuk iszik 100%-os tehéntejet a "bocis kocsiból", illetve hányan vásárolnak a Lidl-ben tartós, olcsóbb változatot. Kikémlelni, Mariska néni a piacon vajon rendelkezik e a szükséges hatósági engedélyekkel a két kiló sárgarépa eladásához, illetve, hogy a répa alatt nem lapul e egyéb csempész áru. Rendszeres jelentés küldése a "gyülekezetről", beszervezettek listájáról, önéletrajzok továbbítása, kutyáik elhallgattatása.
A terep megközelítése:
2003. július 15. éjfél. Ejtőernyővel. Érkezés a helyi sportpálya gyepére.
És ahogy valójában történt:
2003. július 15. 00.00.-kor szóltam James-nek, hogy ugrás. Puhán értünk talajt. A kutya nekünk szaladt, német juhász lehetett, gázsprével hallgattattuk el. A ruháinkat a közeli bokorba rejtettük, majd James felöltötte a csuháját, én pedig levedlettem a testre feszülő fekete bőrrucimat, csizmámat, és szolíd lelkészfeleség-féle ruhába bújtam. Húszdolláros mosollyal indultunk szállást keresni.
A hír igaz, miszerint minden hétvégén és csütörtökön a baptista gyülekezeti tagok és látogatók átvizsgálása zajlik, hírlik hogy egyen-ketten közülük már nyomtalanul eltűntek. A gyülekezet lelkipásztoraként jól átlátható a tagok élete és dolgai, ráadásul együttműködünk a C.I.A.-vel is, hiszen amerikai barátaink nekik dolgoznak, akikkel a gyülekezetet irányítjuk.
Az, hogy törődünk az emberekkel, ételt osztunk itt-ott, gyerekekkel foglalkozunk és szeretjük egymást, csak jól felvett szerep, jól átláttatok a szitán.
Közzé teszek néhány fotót is, hogy mindenki tisztában lehessen vele, hogy is néztünk ki azelőtt férjemmel, James-szel:
És ilyen jól sikerült az álca:
Na, ugye, mostmár mindenki ért mindent! Na azért!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://remenyblog.blog.hu/api/trackback/id/tr131368075
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek