Lassan menetel a vándor a mindent megsemmisítő hegy felé, hogy végre megszabaduljon Kínzó Terhétől...De minél közelebb merészkedik hozzá, annál nehezebben megy az elszakadás. Dehát ne is csodálkozzunk, a Gyűrű már csak ilyen, könnyű felvenni, de elengedni szinte lehetetlen.

  A hatalom gyűrűje.... hm. Nagyon szeretem ezt a trilógiát, és nem tudom, ki mennyire tudja, de Tolkien is keresztény szerző volt, és bizony a mű jelentős részének komoly mondanivalója van az irodalmi mondanivalóján túl is. Talán csak legutóbb a film vetítésekor értettem meg pár dolgot, de az mélyen a vesémbe ívódott. Tudod, miért? Mert magamra ismertem. Talán én vagyok az az ember, aki mindenre képes a hatalom birtoklásáért. Talán én vagyok az az ember, aki nem tud elszakadni a csillogás adta gyönyörtől, aki megvakultam arra, hogy megláthassam a valódi értékeket. De ha már nem is, régebben - mielőtt ráleltem volna Istenre - mindenképpen ezek közé a lelkek közé sorolhatott volna bárki.

Emberek életét képes felforgatni, tönkretenni egy aprócska "ékszer", ahogy a mi világunkban is. Lehet az bármi. Akár a munkánk, amibe bele vagyunk szerelmesedve - ami alapjában véve még egy egészséges határon belül jó is! -, de lehet akár a pénz, a siker, az elismertség gyűrűje is rajtunk. A világ rossz felé halad, a szerző is ezt próbálta megfogalmazni, méghozzá nagyon rossz felé. Pedig Isten nem ezt akarja. Isten egy "reményteljes jövőt adott nekünk", amiben nem mi irányítunk, hanem Ő, és megbízunk abban, hogy nem vezet majd rossz úton. Mint egy apa-fiú kapcsolatban. De mi ehelyett, a szerető, kitárt karokkal váró Apa helyett inkább a gyűrű bűvöletében élünk, egyre inkább vakon ücsörgünk saját hányásunkban. Önzőek lettünk? Ugyan, ez a gyilkossághoz, az élvhajhászathoz képest semmi! Mert hogy mindenki tudja, nem kell ahhoz valóban kardot ragadni, hogy megöljünk valakit. "Élet és halál van a nyelv hatalmában" - mondja Pál apostol. Elég csak egy zaftos pletyka, egy "helyén mondott" megjegyzés, és a másik máris padlót fog. Hogy szórakozgatunk a "sötét oldallal"? Persze, mert ugye az egy nagyon vicces dolog, hogy "én a pokolba akarok kerülni, mert ott jó a társaság...". Nem is vagyunk tisztában azzal, mit is mondunk, mikor ilyesmivel játszadozunk. A filmből is kiderül, milyen következménye volt annak, mikor a Gömböt vagy a Gyűrűt illetéktelen személy vette a kezébe. De az emberre sokkal komolyabb kihatással van az, hogy ilyesmiket kijelent. Vagy szerinted vicces dolog Szmjeagold-oknak lennünk, és az örök árnyékvilágban tölteni az örökkévalóságot? Vagy még durvábbat mondok, Jézus beszélt a Pokolról, /valahogy nem volt nevethetnékje utána senkinek/ és utána meg is tapasztalta, de csak hála legyen az Úrnak, három napig!, és azt mondta, hogy "lesz ott sírás és fogcsikorgatás". Az örökké égő Tűz Tavába vettetnek, akik odakerülnek, nem én mondom, hanem a Bibliában olvashatsz róla. És nem ez a legborzasztóbb a Pokolban. A legszomorúbb akkor lesz az ember, mikor először megáll Isten előtt, idézőjelben értem ezt persze, mert valóban megállni nem fog tudni a tisztaság és szentség jelenlétében, és után Isten szomorúan csak ennyit fog tudni mondani, hogy "nem ismerlek téged", és levitet a Pokolba. Ez nem vicc, sajnos valóság, és onnan már nincs visszaút. Sajnos Biblikátlan azt állítani, mivel a Szentírás sehol sem említi!!!, hogy létezne Tisztítótűz, meg hasonlók. Kedves Barátom, jobb, ha igyekszel megérteni ezt, mert nincs sehol még egy szösszenet sem a Bibliában erről. Ne reménykedj, hogy majd mások imái a halálod után átsegítenek a pokolból a mennybe. Sajnos nem így lesz. Csak amíg ver a szívünk, addig vagyunk képesek igent mondani Neki. Addig tehetjük meg, hogy a Hatalom Gyűrűjét beledobjuk a "Tűz hegyébe", és meghajtjuk fejünket Isten fennhatósága előtt.

Mész tovább a "súlyos terheddel"? A Gyűrű fog irányítani, te magad is láthatod. Vakon, tehetetlenül fogsz sodródni egy olyan sors felé, amit nem neked szántak. Neked Otthon kéne ülnöd, vígadoznod a Királlyal, Jézus Krisztussal, aki a Trónon ül, és uralkodik. Őt kellene szolgálnod, neki kellene hódolnod. Nem megalázottként, hanem Fiúként, Elfogadottként. Olyan emberként, aki szeretve van. Nálatok tehát: Ki a "Gyűrűk Ura"?

Te magad, az Ellenség, vagy Isten.... választhatsz. Most még...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.