A prédikátorok fejedelme. Charles Haddon Spurgeon Kelvedon/Essex faluban született, elsőként egy 17 gyermekes családban. Prédikátor apja istenfélelemre nevelte. 16 éves korában Jézus Krisztusban új életre jutott, elnyerve bűnei bocsánatát. Fiatal élete egész hevével, odaszánásával lépten-nyomon bizonyságot tett Isten megváltó, hívogató szeretetéről, két évvel később már egy kis gyülekezet lelkésze lett. Önszorgalomból megtanulta az ógörög és héber nyelvet, bibliamagyarázatokat taanulmányozott, mindenekelőtt Kálvin írásait. 20 évesen egy londoni gyülekezet lelkipásztorának hívták meg. Igehirdetései annyira hatással voltak egyre növekvő hallgatóságára, hogy Londonban a legnagyobb csarnok sem volt elegendő a tömeg befogadására. Felépítették a 7000 férőhelyes Metropolitan Tabernacle Imaházat, ahol Spurgeon 30 éven át mindig telt ház előtt hirdette a Szentírás titkait. A Biblia volt életének és mondanivalójának középpontja és egyedüli mércéje. Térden állva kérte el és kapta Istentől, amit mély átéléssel adott tovább hallgatóinak. Prédikációit példákkal illusztrálta és egészséges, nemes humorral fűszerezte. Spurgeon 40 éven át megalkuvás nélkül, szenvedélyesen szolgálta Megváltóját. Igehirdetéseit, könyveit sok nyelvre lefordították, keresztyének között az egész világon ismerik és szeretik.

Harmattá lenni, záporrá                                                                                          október 5.

"Olyan lesz Jákób maradéka a többi nép között, mint az Úrtól jövő harmat, mint a fűre hulló zápor, mert nem emberben reménykedik, nem emberekben bízik."                   

                                                                                                       /Mik. 5,6/

Charles Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza

/részlet/

"Ha ez az ígéret érvényes Izráelre, mennyivel inkább érvényes (a szellemi népre) Isten hívő népére. A hivatásukat hűséggel betöltő hívők valóban kimondhatatlan áldást jelentenek mindazok számára, akik között élnek.

Olyanok, mint a harmat, csendes, nem tolakodó lényükkel felüdítik a körülöttük élőket. Szinte észrevétlenül, hasznosan szolgálják azok életét, növekedését és örömét, akikkel együtt élnek. Mint friss, égből jött harmatcseppek ragyognak, mint a gyémánt a napon. Szeretettel telve gondozzák a szegényeket és megvetetteket, míg minden egyes "fűszál" megkapja a maga "harmatcseppjét". Személy szerint nem is jelentős emberek, de az Úrban egyesülve elég erősek ahhoz, hogy Isten szeretete áradhasson rajtuk keresztül. A legtágasabb mezőt is felfrissítik ezek az apró harmatcseppek. Uram! Tégy minket is olyanná, mint a harmat!

Isten népe hasonló tud lenni a záporhoz is, amely Isten parancsára hull, és nem az emberek kénye-kedve szerint. Isten népe Istenért munkálkodik, akár akarják ezt az emberek, akár nem. Munkálkodásukhoz éppúgy nem kérnek engedélyt az emberektől, mint a zápor sem ahhoz, hogy zuhoghasson. Urunk, tégy minket bátrakká és szabadokká a szolgálatban, bárhová is vezérel akaratod."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.