Átadom neked…   Messziről érkezett Vándorként jöttem, Barangoltam sok éven át, Nehéz terheket Cipelve róttam A néptelen utca porát.   Fáradtan pihentem, Ha fárasztott a lét, Nyűg volt minden perc. Nem volt árnyék fejem felett, Szakadtan…

  Sokat gondolkodom azon, vajon hová is szaladunk, mi világ? Vajon mit is hajszolunk? Kit is keresünk? Mit is keresünk? Miért élünk? Azért, hogy a napunk olyan legyen, mint egy jól beolajozott gépezet, felkelés, mosdás, reggeli, puszi a családnak, munka, bevásárlás, vacsora,…