Elvesztem a forgatagban

2007.12.08. 05:45

Nem hagyhatom ki, hogy ne írjak a tegnapi, tulajdonképpen semmi újdonsággal nem szolgáló karácsonyi bevásárló körútunkról a férjemmel az egyik nagy hipermarketben. Mivel alapvetően nagyvárosi lánynak számítok, az életem 26 éve Székesfehérvárhoz köthető, nem egy olyan történet fog következni, ahol a szegény, kis falusi libuska belátogat a nagy és csillogó áruházba, hogy életében először leessen az álla. Nem! Sajnos a vásárlási mizéria valóban őrületté avanzsálta magát, és miközben a főbejárattól egyre távolodva a polcok rengetegéhez értünk, rádöbbentem, elvesztem a forgatagban!

Tesco-gazdaságos karifa: a legolcsóbb!!! Tülekedés, lödkösődés, türelmetlenség, szentségelés, káromkodás, hisztéria, méghozzá "tömeg...."! Némelyek arcán azért némi elégedettség is feltűnt, ha sikerült zsákmányolniuk egy-egy hőn áhított, hatalmas műfenyőt, szánkót, plazma tévét, vagy olajsütőt. És így tovább.

Természetesen nem állítom, hogy a Karácsony előtti nagy bevásárlás nem szükséges, mi is ezért tértünk be, magunknak is vásároltunk, amire futotta, meg a gyülekezet gyerekeinek is egy kis apróságot a gyülis fa alá. De! Megint csak azt éreztem, valami borzalmas dolog, hogy mennyire elfeledkeztünk arról, hogy valójában miről is szól a Karácsony. Egyszer régen, az első, a legelső Karácsony, nem egészen ilyen volt...

2007 évvel ezelőtt /jó, persze, hogy nem biztos, sőt valójában nagyon nem biztos, hogy a mai Karácsony dátuma jelzi Jézus születését, lehet kicsit később érkezett meg közénk, de nem ez a lényeg/, nem világítottak hatalmas fáklyák, gyertyák gyönyörű fák tetején - csupán egyetlen csillag szórta a fényt - ez jelezte a pásztoroknak Betlehemben, hogy megszületett, akit oly rég ígértek a próféták. Aztán a napkeleti bölcsek is ennek a csillagnak az útját követték.

Úgy tudták, az ég és Föld Urának születését jelzi a szokatlanul fényes égitest, üstökös. Egy királyét. A Királyok Királyáét.

De nem volt királyhoz méltó a fogadtatása. Egy egyszerű kis jászolba, állatok itatóvályújába fektették, a szülők, Mária és József pedig nem csak egy hétköznapi kisbabát ringathatott benne. Ők tudták, és felismerték, hogy akkor, éjjel Izráelben megszületett a Messiás, Jézus Krisztus, hiszen egy angyal adta hírül nekik a hírt. Mária is Urának hívta a saját gyermekét, hiszen, tudta hogy Ő csak eszköz Isten kezében, ám egy annál boldogabb, hálásabb és alázatosabb eszköz.

Aztán a pásztorok is és a királyok is odaértek végül, és meglelték a kisdedet, és hódolattal térdeltek le elé. Nem dvd lejátszót, vagy kenyérpirítót helyeztek a lábai elé, és még ha abban a korban léteztek volna ilyesmik, meg vagyok róla győződve, akkor sem tették volna. Tömjént, aranyat és mirhát helyeztek lábaihoz, és imádták az Urat. Akárcsak a pásztorok. Bár nem volt talán mit tenniük Isten Fiának jászola elé, de szívüket tárták ki és énekükkel dicsérték Őt... Akkor hatalmas dolog történt. Fény gyúlt, nem csupán a csillag miatt, hiszen az csak egy bizonyos ideig volt látható Krisztus születésekor az égen, hanem a Világ Világossága jött el ebbe a sötét és gonosz világba, és fényt gyújtott bennem, bennünk, és világított, egészen a mennybe meneteléig. Mostanra azonban a világosság fényének a hívőkben kell/ene/ ragyognia, hogy meglássák az emberek bennünk, hogy van más módja is annak, hogy ünnepeljünk. A szívünk mélyén gyúljon elsősorban gyertya, fáklya, kinek-kinek milyen mértékkel adatott a hit, lobbantsuk lángra egymás szívében a szeretetet, az egy igaz Isten iránti hitet, a segítségnyújtást az elesettekért, és elsősorban a szellemünk készítsen Neki ajándékot: hódolatot, tiszteletet és dicsőséget Neki! Ez a legnagyobb ajándék! Hiszen Isten már odaadott értünk mindent! Az egyetlen Fiát, Ő volt a világ legelső és legcsodálatosabb ajándékozója. Tanuljunk hát Tőle!

Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy ne ajándékozzuk meg egymást, ha szívünk így diktálja, vagy ne állítsunk karácsonyfát, ha szeretnénk, és megtehetjük. Csak más célzattal. Ne az ajándékokat keressük a fa alatt, hanem elsősorban az Ajándékozót! Boldog Ünnepeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://remenyblog.blog.hu/api/trackback/id/tr181368159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása